Intézmény-akkreditáció

                                   
Kisebb összefoglalónak szánom ezt a bejegyzést. Az intézmény-akkreditáció fontosabb lépéseiről, indokairól, a témával kapcsolatban felmerült gyakori kérdésekről szólok.

Mit is jelent az akkreditáció?

A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (12. és 13. §) hozta létre a Felnőttképzési Akkreditáló Testületet (FAT), amelynek feladata a felnőttképzésben egy intézmény, egy képzési program minőségét döntésével garantálni.
A Pallas Nagylexikon szerint az akkreditáció: meghatalmaz valakit képviselettel; hitelez, hitelt nyit.
Az oktatás, főleg a felnőttképzés és a nyelvoktatás területén belül a képzés minőségét garantálja, egy önértékelésen alapuló minőségbiztosítás.
Lényegében ez egy olyan eljárás, amelynek során egy intézményt vagy egy programot a releváns törvényes és szakmai hatóságok abból a szempontból vizsgálnak, hogy megállapítsák, megfelel-e azoknak az előre meghatározott követelményeknek, amelyek célja a tanárok-oktatók képzéséről gondoskodni, és amelyek meg is adják nekik a megfelelő képesítéseket.
Az európai követelmények mindenekelőtt a felnőttképzés minőségének javítását szorgalmazzák. Ehhez olyan képző intézmények kellenek, amelyek hitelesítését elvégezték.

Az intézményi akkreditáció törvényi háttere

A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációjának folyamatát leíró eljárásrend a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól szóló 91/2002. (IV. 26.) Kormányrendeletben foglaltak alapján készült.

A felnőttképzési törvény 12.§ (1) bekezdése és a 91/2002. (IV. 26.) Kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése alapján a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) feladata a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények akkreditációja. Az intézményi akkreditáció lefolytatását a rendelet. 4.§-a szabályozza.

Mi is az a Felnőttképzési és Akkreditáló Testületet

A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditálására és ellenőrzésére hozta létre a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Felnőttképzési és Akkreditáló Testületet (FAT).

Az akkreditációval összefüggő feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetre (NSZFI) látja el.
NSZFI
Az NSZFI nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és az akkreditált programokról.
Felnőttképzési tevékenységet, csak a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő képző helyek folytathatnak. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartási feladatainak ellátását az alábbi megyei (fővárosi) munkaügyi központok végzik, a nyilvántartásba vételről tanúsítványt adnak ki.

Munkaügyi Központok
·         Fővárosi Munkaügyi Központ (Illetékességi területe: Budapest Főváros, Pest megye),
·         Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ (Illetékességi területe: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye),
·         Csongrád Megyei Munkaügyi Központ (Illetékességi területe: Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye),
·         Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ (Illetékességi területe: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye),
·         Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ (Illetékességi területe: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
·         Somogy Megyei Munkaügyi Központ (Illetékességi területe: Somogy megye, Baranya megye, Tolna megye), 
·                           ·       Veszprém Megyei Munkaügyi Központ (Illetékességi területe: Veszprém megye, Fejér megye,
                    Komárom-Esztergom megye).

Az intézmény- és programakkreditáció iránti kérelmet, illetve a más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési program elismerése iránti bejelentést az előírt mellékletekkel együtt az NSZFI-nél elektronikus úton, vagy egy összefűzött, nyomtatott példányban kell előterjeszteni. (www.nive.hu) Cím: NSZFI FAT Titkársága, 1085 Budapest, Baross u. 52.

Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet rendelkezik.

       Intézmény-akkreditáció

Az intézményakkreditációs eljárás keretében megvizsgálják, hogy a felnőttképzési intézményben folytatott képzési és a felnőttképzési szolgáltató tevékenység, valamint az intézményirányítási és döntési folyamatok szabályozottsága megfelel-e a követelményrendszernek. Az akkreditált intézménynek rendelkeznie kell a Szakmai Tanácsadó Testülete által jóváhagyott minőségirányítási rendszerrel, amely kijelöli azokat a folyamatokat, amelyek a képzésben résztvevők elvárásainak megfelelnek, meghatározza a folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait, megállapítja azokat a tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények eléréséhez szükségesek, tartalmazza azokat az eszközöket és módszereket, amelyek alkalmasak az objektív értékelésre.
A kérelmező intézménynek rendelkeznie kell az éves működésének értékelésére vonatkozó önértékelési rendszerrel. Az önértékelésnek ki kell terjednie a képző intézmény adottságaira, az emberi erőforrások menedzselésére, a képzési tevékenység elemzésére, a képzésben részt vevők véleményének bemutatására.
Az akkreditációt kérelmező intézménynek a képzéshez kapcsolódóan felnőttképzési szolgáltatásokat is kell nyújtania.
Ilyenek a következők:
·         A már megszerzett kompetencia felmérése, értékelése és figyelembe vétele,
·         Az egyén képzési szükségleteinek felmérése és a képzési tanácsadás,
·         Az elhelyezkedési tanácsadás,
·         Egyéni vagy csoportos álláskeresési tanácsadás.

Az intézmény-akkreditációra vonatkozó eljárási szabályok

Az intézmény-akkreditáció iránti kérelmet a 24/2004 FMM rendelet 18. §-ban foglaltak figyelembevételével a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell
a) az intézmény létesítését igazoló okirat másolatát,
b) az intézmény képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányának másolatát,
i) a humánerőforrás-tervet,
j) a minőségpolitikát,
k) a tárgyévi minőségcélokat,
l) a képzési és értékelési folyamat leírását,
m) az intézmény által nyújtott, felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások   folyamatleírását,
n) az információs, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer leírását,
o) a képzésben részt vevők igényeinek feltárását és elégedettségük mérésének, valamint a mérési eredmények képzés-fejlesztésbe történő visszacsatolásának folyamatleírását,
p) az intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszer leírását,
q) az önértékelési rendszer leírását és az önértékelés alapján készített fejlesztési tervet,
s) a képzési helyszíneket és az azokon megvalósított képzéseket tartalmazó, az 5. § (4) bekezdés szerinti naprakész kimutatás másolatát,
t) az intézmény tevékenységének a 2. számú melléklet szerinti ismertetését,

A FAT vizsgálata a kérelemre indult intézmény-akkreditációs eljárás során arra irányul, hogy a kérelmező intézmény tevékenysége megfelel-e az Fktv.-ben, a kormányrendeletben, valamint e rendelet 4-9. §-ában foglaltaknak.

Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.

 Kik kérelmezhetik az intézményi-akkreditációt 

Teljes eljárás esetében Azok a felnőttképzést folytató intézmények, amelyek
a.) az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (továbbiakban OKÉV) nyilvántartásában (Tv. 8. §) szerepelnek,
b.) rendelkeznek a Tv. 14. §-ban szereplő szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel,
c.) a képzés mellett a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtanak,
d.) működésüket a kérelem beadása előtt legalább egy évvel kezdték.
 
Adatváltozásra irányuló eljárás
Az adatváltozásra irányuló eljárás iránti kérelmet a 4/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 18. §-ban foglaltak figyelembevételével a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell
a) az adatváltozást igazoló dokumentum másolatát,
b) a változás átvezetését igazoló dokumentum másolatát.
Az egyszerűsített intézmény-akkreditációs eljárás 
Egyszerűsített eljárás intézmény akkreditációt azon intézmények kérelmezhetnek, amelyek a fentieken túl a 4/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 9.§ (2) bekezdésében meghatározott igazolt minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek.

A FAT a kérelemnek, illetve a bejelentésnek helyt adó határozat meghozatalával egyidejűleg a 6. számú mellékletben meghatározott tartalmú intézmény-akkreditációs tanúsítványt állít ki.

Feltételes intézmény akkreditáció
Azon felnőttképzést folytató intézmények folyamatos működésének biztosítása érdekében adható, amelyek tevékenysége kizárólag hátrányos helyzetű csoportok és fogyatékos emberek képzésére irányul, de az akkreditáció követelményeit csak egy felkészülési folyamat után tudják teljesíteni.

A formanyomtatványok az NSZFI honlapján (https://www.nive.hu/index_sec.php) az Akkreditáció menüpont alatt is megtalálhatók.

Az intézmény-akkreditációs eljárási díj összege

A felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékét és felhasználási szabályait a 7/2002. (XII.6.) FMM rendelet (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200007.FMM) szabályozza. Utolsó módosítását az 5/2007. (II. 12.) SZMM rendelet tartalmazza.

Ezek alapján az intézmény-akkreditáció eljárási díjának mértéke a következő:
1. Kérelemre indult intézmény-akkreditációs eljárás esetén        400000 Ft
2. Adatváltozásra irányuló eljárás esetén                                        5000 Ft
3. Intézményakkreditációs egyszerűsített eljárás                         100000 Ft

Az akkreditációs díj összegét a kérelem benyújtását megelőzően kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással a Magyar Államkincstár által vezetett NSZFI 10032000-01744260-00000000 számú számlájára.

Az intézmény-akkreditáció eljárás folyamata 

1.      A kérelem beadása és formai ellenőrzése  
Az új rendelet (4/2010. (II.26.) SzMM), amely módosítja a régi 24/2004. (VI.22.) FMM rendeletet azt mondja ki, hogy a kérelmet vagy egy nyomtatott, összefűzött példányban, vagy elektronikusan lehet leadni. (Többek javaslata szerint nyomtatva 3 példányban érdemes.) Minden oldalát alá kell írnia az intézmény aláírásra jogosult vezetőjének.  A benyújtást követően 15 napon belül a FAT Titkársága ellenőrzi a formai megfelelőséget. A formai elbírálás során felmerült hiányosságok pótlására a Titkárság legfeljebb 30 napos határidővel felszólítja a kérelem benyújtóját, meghatározva a pótlólag benyújtandó dokumentumokat. Hiánypótlás esetén a kérelem új besorolást kap. A határidő elmulasztása, vagy nem megfelelő dokumentumok beküldése esetén a 15 napos ismételt ellenőrzési idő után a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Abban az esetben is elutasításra kerül a kérelem, ha a benyújtott dokumentációról az állapítható meg, hogy hiánypótlással sem biztosítható az értékelése. Az elutasításokról az értesítést a kérelem, illetve a hiánypótlás benyújtásától számított 30 napon belül postázni kell.  

2.      A kérelem érdemi vizsgálata  
Szakértői látogató bizottság felkérése
 A formai követelményeknek megfelelt kérelmek vizsgálatára a FAT 2-3 tagból álló szakértő látogatói bizottságot kér fel és jelöli ki a bizottság vezetőjét. A bizottság összetételéről a kérelmező tájékoztatást kap. A kérelmező bármely bizottsági tag, vagy tagok vonatkozásában indoklással ellátott kifogással élhet 15 napos határidőn belül vélelmezett összeférhetetlenség esetén.
Az eljárás lefolytatására megszabott 90 napos határidő a kérelemnek a véglegesen jóváhagyott szakértő látogatói bizottság megbízásával veszi kezdetét.
Dokumentumelemzés
A szakértő látogatói bizottság a helyszíni eljárás előtt a benyújtott kérelmet érdemben elemzi, annak tartalmát összeveti a követelményrendszerben meghatározottakkal, a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít.
           Helyszíni látogatás
A kérelmező a szakértő látogatói bizottság helyszíni látogatásáról a látogatás időpontját megelőzően legalább 8 nappal értesítést kap.
A kérelmező segíti a szakértő látogatói bizottság helyszíni munkáját, kérésre a kérelemmel összefüggő minden dokumentumot át kell adnia betekintésre. Feltárt hiányosságokról a bizottság a helyszínen feljegyzéseket készít (űrlapok), amelyeket a szakértő látogatói bizottság vezetője és a kérelmező képviselője ír alá.
A kérelmező részéről a helyszíni vizsgálat lefolytatásával kapcsolatosan felmerült észrevételeit, panaszát 3 napon belül a panaszkezelési formanyomtatványon teheti meg a FAT Titkárságán.
Ha a helyszíni látogatás hiányosságokat tár fel, amelyek azonban olyan jellegűek és mértékűek, hogy a szakértő látogatói bizottság vezetője a helyesbítő eljárást megengedhetőnek ítéli, úgy egyezteti a kérelmezővel a teljesítendő követelményt és a hibajavítás határidejét, a helyesbítő eljárás idejével a 90 napos vizsgálati határidő meghosszabbodik. Ha nincs egyetértés a kérdésében, bármelyik fél 3 napon belül a FAT elnökéhez fordulhat közvetlenül, aki egy személyben véglegesen dönt a kérdésben.
A kérelmező a Titkárságra értesítést küld a hibajavítás befejezéséről. A szakértői látogató bizottság ismételt eljárás keretében értékeli a határidőn belüli hibajavítás szakmai megfelelőségét és teljességét.
3.      A szakértői látogató bizottság értékelő jelentése
A szakértői látogatói bizottság elkészíti az értékelő jelentést, javaslatot tesz az akkreditációs kérelem elfogadásra vagy elutasításra.

4.      A FAT döntése 
A Szakbizottság javaslata alapján a FAT dönt a kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról. A FAT tagjai jogosultak a Titkárságon az ülés előtt 48 órával az előterjesztésekbe betekinteni. 
Elutasított kérelem esetén a döntést indokolni kell, a FAT határidő kitűzésével meghatározhatja azokat a követelményeket, amelyek nem teljesültek, azzal a kitétellel, hogy a határozatban foglalt határidőig teljesíti az intézmény, és újabb kérelmet nyújt be, akkor az új eljárás során a FAT már csak ezeknek a feltételeknek a teljesítését vizsgálja.
A döntést követően a Titkárság 8 napon belül intézkedik a tanúsítvány kiadásáról és az akkreditáció tényének a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában történő megjelentetésről.
A FAT akkreditációs kérelemnek helyt adó határozata négy évre szól.
Az elutasítás következményei
Ha a FAT az értékelése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény nem felel meg az akkreditációs követelményeknek, akkor kérelmét elutasítja.
Az akkreditációs kérelem jogerős elutasítása esetén a kérelmező ugyanabban a tárgyban egy évig nem terjeszthet elő újabb akkreditációs kérelmet.

A FAT határozata ellen a - határozattal érintett intézmény a kézbesítéstől számított 15 napon belül a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel élhet, ha álláspontja szerint a FAT eljárása jogszabályt, az eljárási rendet vagy a követelményrendszer előírásait megsértette.
A miniszter a felügyeleti felülvizsgálatot követően dönt a kérelemről, a döntés ellen további fellebbezésnek nincs helye. 

 5.      Ellenőrzés
Az akkreditációs határozat kiadása után a FAT a továbbiakban bármikor jogosult az intézmény ellenőrzésére. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, a megállapított hiányosságok pótlására 90 nap áll az intézmény rendelkezésére. Ennek nem teljesítése esetén az akkreditációs határozat visszavonható. Az ellenőrzést az illetékes Szakbizottság rendeli el, és felkért szakértőkkel végezteti.



A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről előírja, minden felnőttképzést végző szervezetnek nyilvántartásba kell vetetni magát a területi munkaügyi szervezetnél (regionális munkaügyi központnál /a 2001. évi CI. törvény 8. § és 9. §; illetve 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet/), a regisztrációs számot pedig minden közleményben szerepeltetni kell, amelynek meglétét minden ajánlatot fogadó, megrendelő szervezetnek meg kell(ene) követelnie.
Ennek a felnőttképzési nyilvántartási számnak a feltüntetése sok esetben hiányzik, ami annak érvényességét az említett jogszabályok követelményei miatt megkérdőjelezi.
A Fkt. törvény azt is kimondja, hogy felnőttképzés csak nyilvántartásba vett képzési program alapján történhet (2001. évi CI. tv. 3. § (2), továbbá a 2/2010. (II. 16) SZMM rendelet), amelynek megtörténtét az illetékes munkaügyi szervezet részéről kiadott irat igazolja. Ez a kettő mindig kötelező, az akkreditáció nem!

Végül is mire jó az intézmény-akkreditáció?

A képzésben résztvevő szempontjából, elvileg garancia arra, hogy valóban egy olyan intézménybe jelentkezik, ahol korszerű és minőségi szolgáltatásban részesül, akár akkreditált, akár nem, az adott képzés.
A képző intézmény szempontjából inkább presztízskérdés. Akkreditált intézményként az Európai Unió támogatásával, a szakképzési hozzájárulás terhére és egyéb pályázati forrásokból is megvalósítható képzések, továbbá OKJ-s képzések esetében az intézmény-akkreditáció a szakmai vizsgaszervezési jogosultság elnyeréséhez is feltétel.

A program-akkreditáció és az intézmény-akkreditáció két különböző eljárás! Egy akkreditált intézménynek biztosan van legalább egy akkreditált programja, különben nem pályázhatott volna az intézmény-akkreditációra, de nem kell minden képzését akkreditáltatni.
Állami támogatásokat, pályázati forrásokat csak akkreditált intézmény hívhat le, de hogy a támogatásból megvalósuló képzésnek akkreditáltnak kell-e lennie, azt a konkrét pályázati kiírás, támogatási rendszer írja elő. Például a vállalti képzéseknél a szakképzési hozzájárulás terhére megvalósuló képzéseknek nem kell akkreditáltnak lenniük.

Indokok
       Lássuk, melyek azok a legfontosabb pontok, amelyek miatt szükség van intézmény- akkreditációra.

      Szakképzési hozzájárulás
A szakképzési hozzájárulás elszámolás terhére csak olyan képzés vehető igénybe, amelyet akkreditált intézmény szervez, és az is fontos, hogy a képző intézmény a képzés teljes időtartama alatt akkreditált legyen.
A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése, felsőfokú szakképesítés megszerzése, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítása valamint a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésnél érvényesíthető, elszámolható a szakképzés terhére. A képzés időtartamának minimum 20 tanórának kell lennie, és 70 százalékban szakmai ismereteket kell nyújtania, csak 30 százalékban nyújthat általános képzést.
Külső képzés esetén elszámolható a képzés díja, a felnőttképzési szolgáltatás díja, a vizsgadíj illetve a képzés során felhasznált és a hallgatónak átadható tankönyvek, taneszközök költségei. Külső képzés esetén az elszámolás alapjául a szolgáltatási szerződés, valamint a képzésenként kiállított számla szolgál. (Külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, a felnőttképzési törvény szerint akkreditált felnőttképzési intézmény közreműködésével valósít meg.)
Pályázatok
Gyakorlatilag az összes, képzéssel kapcsolatos pályázatot immár intézményi, és sokszor program-akkreditációhoz kötik. Tehát csak akkor nyújtható be felnőttképzéssel kapcsolatos pályázat, ha intézményi-akkreditációval rendelkezik.
          Nyelvvizsgaszervezés, nyelvvizsgahely létesítése
A nyelvvizsgahely létesítése intézményakkreditációhoz kötött, tehát intézményakkreditációval kell rendelkeznie.
Előny, ha a nyelvtanfolyam mellett nyelvvizsgázhat is a hallgató, akkor a nyelviskola forgalma garantáltan meg fog nőni, hiszen a nyelvvizsga komoly vonzerő lesz a hallgatók szemében.
         OKJ-s vizsgaszervezés
Az OKJ-s vizsgaszervezéssel is több hallgatót, nagyobb forgalmat jelenthet, de ebben az esetben vizsgaszervezési jogosultságra van szükség. A hallgatóknak biztonságot nyújt, ha egy cégnél el tudják végezni a képzést és le is vizsgázhatnak. Az OKJ-s vizsgaszervezési jogosultsághoz intézményakkreditációra van szükség.
 
Gyakori kérdések

Vajon minőségi képzés lesz-e az akkreditációtól a felnőttképzés? Érdemes belefogni?
Sajnos egyik kérdésre sem lehet egyértelműen "igen" választ adni.
Lássuk először is a minőséget. Hogy végeredményben jó-e, hasznos-e a képzés, valójában azon a bizonyos képzés óráján dől el. Persze elsősorban a piaci verseny gerjeszti a minőséget, hiszen igyekezni kell a legjobbat nyújtani, hogy elégedettek legyenek a résztvevők, és meg tudjon élni a piacon. Tehát, ha a folyamatok átgondoltak, szabályozottak, nagyobb az esély az állandó minőségű, színvonalasabb szolgáltatás nyújtására. Továbbá az állami támogatások, uniós pénzek odaítéléséhez szükség van valami garanciára, hogy megfelelően kerülnek felhasználásra.
Ha egy képző intézmény belefog az akkreditációba - akár csak egy fajta képzésre, akár az egész intézményre -, mindenképpen növeli a presztízsét, de ez sok-sok plusz munkával, adminisztrációval jár. Viszont akkreditált intézményként állami támogatások, pályázati források lehívására is lehetősége nyílik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése